A közönség és a játékos kedvű emberek ízlése nem mindig vág egybe... Arról nem is beszélve, hogy aki fújja a hangszerét nem ugyan azt hallja objektíven sem, mint aki hallgatja. Míg gitáron pengetve, vagy zongorát billegtetve, a fülbe ugyan az kerül, addig egy fúvóst megszólaltatva nem. Talán az ízlésen kívül, ez is belejátszik abba, hogy a nézettségi lista nem mindig adja vissza amit egy hangszert lehelgető ember elképzel.

Ebben a kis válogatásban lesz ilyen is, meg olyan is. Lesz ami tetszik nekem is, és másnak is, de olyan is, amitől többet vártam. Természetesen a hallgatónak mindig igaza van, mert ezek a dalok, már jó ideje, nem a fióknak készülnek. Így el kell fogadni, hogy a média kezelője és a közönség dönt....:D

Köszönöm az eddigi figyelmet és az újabb kísérletek elött egy kis szubjektív összefoglaló.

A feltöltések egy része elérhető már a Videa-n is. A mai feltöltésről néhány szó.

A dalt először az ausztriai Oberndorf bei Salzburg Szent Miklós-templomában (St.Nikolaikirche) adták elő 1818. december 25-én. Mohr már jóval korábban, 1816-ban megírta a szöveget, de csak az előadást megelőző szentestén kérte meg Grubert, hogy szerezzen dallamot és gitárkíséretet hozzá. Nem tudni, mi adta neki ezt az ötletet; a gitárzene abban az időben inkább a szórakozóhelyeken volt jellemző – a hagyomány úgy tartja, hogy a templom orgonája nem működött; a történet egy népszerű változatában egerek rágták szét a fújtatókat). Gruber először nem értett egyet Mohrral, mert félt, hogy a híveknek nem tetszik majd a gitárkíséret, de végül beleegyezett, és megírta a zenét, melyre hatással voltak Gruber szülőföldjének népzenei hagyományai. Mikor befejezte, már csak pár óra volt hátra a miséig. A karácsonyi misére érkező híveket eleinte meglepte az újítás, hogy gitárkísérettel adják elő az éneket, de végül megkedvelték a dallamot.

A mai feltöltés, nem a kor hangján szólal meg, de a gitár (hang :D) itt sem mellékes. A többi eszköz a szokásos. Anvill stúdió.Reason 5. Audacity. A furulya ezúttal a Schneider c szoprán.

Egy délutáni improvizációt rögzítettem, ami egy Roland A-49-es billentyűzeten került rögzítésre. Egy Reason-5-ös szoftver split funkcióját teszteltem. A megosztás(split) egy szinti és egy szaxofon hangot   osztott kétfele a billentyűzeten. Ma az egyéb kategória szaporodik, amiben nem szólal meg a furulya. Csak elektromos hangok hallatszanak.

A felhasznált eszközök:

• Cakewalk Sonar X1 LE
• Roland A-49 midi billentyű
• Reason 5
• JBL Everest 710-fülhallgató

A tervezett decemberi feltöltések második darabja egy vitatott dal. Éppen a jogvédelem hiánya miatt tudja szaporítani a furulyás oldalamon megjelentetett stílusokat. Nagyon jó példa arra, hogy különböző szakmák által lepittyegett dal, éppen a jogvédelem hiánya miatt terjed el széles körben, ér meg sokszoros feldolgozást.

Mivel a zene lényege, hogy gerjeszt-e érzést a hallgatóiban, én a szakmai fanyalgások közül csak egyet említenék meg. Ami egyúttal a dal, előttem eddig homályos gyökereire is némi fényt vet.

Nagyon hasznos a Muszty-Dobay pár sok kiadványa, amik szerintem nem véletlenül népszerűek. Sok ember számára adtak lehetőséget az élő zene gyakorlására. Mivel én is a zeneiskola nélkül tanultam a zenélgetés alapjait, sokszor segítségemre voltak. Nyílván ők más szemmel nézik a dalokat, mint az őket olvasó vagy hallgató emberek. Lehet a hangszer miatt is, de én kimondottam élvezem, mikor ezt a dalt játszom, lehet, hogy egy gitáros ezt más szemmel nézi. :D

http://b-oldal.blog.hu/2009/05/08/tabortuzi_slagerek_2_interju_a_muszty_dobay_hazasparral

B-oldal: És melyik az, amelyiktől a hideg ráz ki benneteket?

Muszty: Van, de nem mondom, mert a közvélemény hatására több ilyen is bekerült a Csalamádékba.
Dobay: Persze, pl. a  „A börtön ablakába” már a könyökén jön ki az embernek… A 20. század elejétől fönnmaradt pár ilyen bluesos börtönballada, pl. „Csak azt ne mondd, hogy hűvös  a börtön”, meg a 60-as években „Az alvilágnak nincs romantikája”.
”A börtön ablakába” talán a legsilányabb ebből a sorozatból.

B-oldal: Ki írta "A börtön ablakába..." című, az évek során kvázi népdallá és punk-himnusszá nemesült örökzöldet?

Muszty: Eredetileg Víg László. Beszéltem vele, ő csak 2 versszakot írt, a többit csak később hallotta.
Dobay: Azt mondta, hogy a többi, később hozzáköltött versszak miatt nem akarta jogvédeni. Pedig lehet, hogy nagyot kaszált volna vele...

Ennyit a dal történetéről.

Az alkalmazott technikai elemek:

• ·         midi szerkesztés
• ·         midi wav átalakítás
• ·         Wav keverése az „élő” hanggal
• ·         Wav mp3 konvertálás
• ·         Hang és a képi elemek keverése

Új bejegyzés szövege

Ma egy klasszikus esett játékos kedvem „áldozatául”. Fülbemászó dallam, némi kiegészítésként az eredeti mű kicsit frissebb hangszíneket kapott. Midis szerkesztés az Anvil Studio ingyenes verziójával történt. Ezután kapott egy kis Reason effektet és hangszíneket. A hangfelvétel az Audacity, szintén ingyenes verziójával készült és egy Shure SV100-as mikrofonnal. Miután összekevertem az élő hangot kísérettel, a képszerkesztő számára elfogadható MP3-ra átalakítottam.

A dalhoz a háttérképet egy telefonos fénykép adja, ami a kedvezőtlen fényviszonyok ellenére is, használhatóan sikerült. Én úgy gondolom, hogy ez a darab is színesebbé teszi a furulyán előadható dalok listáját. A dal egy Schneider szoprán fafurulyán szólal meg, aminek nagyon érdekes hangja van. Nem kell tekergetni a hangszínen, hogy az alsó oktáv is telt, erős hangon szólaljon meg.

Ebben a videóban egy újabb szoftveresen kísért kísérletet láthatnak. A furulya egy kopott öreg fa hangszer, de nagyon simán szól a magasabb fekvésben is.

A dal főhőse nem mindennapi életúttal rendelkezett. Ezt a mellékelt linken megtekinthetik. A link szerzője Tarján M. Tamás  A kürt nem ok nélkül került a videóba. Ez szintén a linken nyer magyarázatot.

Bár a képek nem Vidrócki Marcit ábrázolják, de így is felelevenítik a kor hangulatát. Amikor is a magyar betyárok egy időben megjelentek európai társaikkal, akiket  Highwayman-nek neveztek.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1837_november_12_vidroczki_marton_szuletese/

A következő szabadon felhasználható és módosítható képeket használtam fel a videóban. Külön köszönet a feltöltőknek.

Grabo112-Kékestető

Gondy és Egey fényképe után Jankó J. Vasárnapi Újság illusztrációja 1870. február 17. - A pásztor

Sterio Károly (Stájerlak, 1821 – Pest, 1862. június 4.), -  Juhász

Rakás nick alatt került feltöltésre A Vidrócki síremlékeiről készült képek.

Szegény vagyok, szegénynek születtem....

Magyar népdal egy Yamaha c-s szoprán furulyán.Képek szinkronban a hanggal ábrázolják a dal tartalmát, hangulatát...Feliratokon szerepel a dal szövege is a képeken.A dal végén láthátó kép Mohán készült fotó alapján, grafikus szoftverrel készült.