A közönség és a játékos kedvű emberek ízlése nem mindig vág egybe... Arról nem is beszélve, hogy aki fújja a hangszerét nem ugyan azt hallja objektíven sem, mint aki hallgatja. Míg gitáron pengetve, vagy zongorát billegtetve, a fülbe ugyan az kerül, addig egy fúvóst megszólaltatva nem. Talán az ízlésen kívül, ez is belejátszik abba, hogy a nézettségi lista nem mindig adja vissza amit egy hangszert lehelgető ember elképzel.

Ebben a kis válogatásban lesz ilyen is, meg olyan is. Lesz ami tetszik nekem is, és másnak is, de olyan is, amitől többet vártam. Természetesen a hallgatónak mindig igaza van, mert ezek a dalok, már jó ideje, nem a fióknak készülnek. Így el kell fogadni, hogy a média kezelője és a közönség dönt....:D

Köszönöm az eddigi figyelmet és az újabb kísérletek elött egy kis szubjektív összefoglaló.

A feltöltések egy része elérhető már a Videa-n is. A mai feltöltésről néhány szó.

A dalt először az ausztriai Oberndorf bei Salzburg Szent Miklós-templomában (St.Nikolaikirche) adták elő 1818. december 25-én. Mohr már jóval korábban, 1816-ban megírta a szöveget, de csak az előadást megelőző szentestén kérte meg Grubert, hogy szerezzen dallamot és gitárkíséretet hozzá. Nem tudni, mi adta neki ezt az ötletet; a gitárzene abban az időben inkább a szórakozóhelyeken volt jellemző – a hagyomány úgy tartja, hogy a templom orgonája nem működött; a történet egy népszerű változatában egerek rágták szét a fújtatókat). Gruber először nem értett egyet Mohrral, mert félt, hogy a híveknek nem tetszik majd a gitárkíséret, de végül beleegyezett, és megírta a zenét, melyre hatással voltak Gruber szülőföldjének népzenei hagyományai. Mikor befejezte, már csak pár óra volt hátra a miséig. A karácsonyi misére érkező híveket eleinte meglepte az újítás, hogy gitárkísérettel adják elő az éneket, de végül megkedvelték a dallamot.

A mai feltöltés, nem a kor hangján szólal meg, de a gitár (hang :D) itt sem mellékes. A többi eszköz a szokásos. Anvill stúdió.Reason 5. Audacity. A furulya ezúttal a Schneider c szoprán.

Egy délutáni improvizációt rögzítettem, ami egy Roland A-49-es billentyűzeten került rögzítésre. Egy Reason-5-ös szoftver split funkcióját teszteltem. A megosztás(split) egy szinti és egy szaxofon hangot   osztott kétfele a billentyűzeten. Ma az egyéb kategória szaporodik, amiben nem szólal meg a furulya. Csak elektromos hangok hallatszanak.

A felhasznált eszközök:

• Cakewalk Sonar X1 LE
• Roland A-49 midi billentyű
• Reason 5
• JBL Everest 710-fülhallgató

Egy ír népdal, ami nálunk ballagási dalként terjedt el. Egy kicsit más köntösben hallhatják. A juharfa furulya meglepően erőteljes hangot ad az alsó oktávon is. A kíséret szoftveres szerkesztése eredménye.

A felhasznált eszközök:

• Cakewalk Sonar X1 LE
• Schneider Juharfa C-s furulya
• Reason 5
• Phonic effekt processzor
• Shure SV100 mikrofon
• JBL Everest 710-fülhallgató

Régi mesékre emlékszel-e még?
Volt egyszer rég, volt egyszer rég.
Szép tavaszon ragyogott fenn az ég,
Volt egyszer rég, egyszer rég.

Oh, hogy most miért nem mesélsz már nekem,
Boldog időt soha nem feledem,
Hallani vélem a hangodat még,
Volt egyszer rég, egyszer rég.

Egykor körültünk, ha már csend honolt,
Volt, hol nem volt, volt, hol nem volt.
Árnyas fa lombja fölénkbe hajolt,
Volt hol nem volt, hol nem volt.

Éneked bármilyen messzire száll,
Visszarepül, s a szívemre talál.
Ajkad egykor csakis nékem dalolt,
Volt, hol nem volt, hol nem volt.

Ma az egyéb kategória szaporodott egy feltöltéssel. Ide olyan dolgok kerülnek, ahol a furulya kiszorul. Az A-49-es Rolanddal történt barátkozásom egy darabját rögzítettem.

Billentyűzettel könyebb a Reason hangjait is tesztelni. Szerintem míg élek sem érek a végére. :D

A felhasznált fénykép egy öreg diófa képe, ami sokszor érdekes fényeket produkál, ha elég erős a hold fénye. Az egyik oldalát a közpilács színezi meg a másikat az éjszaki hold.

Ezen a feltöltésen két furulya játssza a dallamot, egymástól egy oktáv távolságban. A kíséret egy  Anvil Stúdio-n szerkesztett alappal került át a Reason ötös verziójára. Ebben segítségemre volt egy újabb Roland. Az A-49-es fedőnévre hallgató midi billentyűzet. Az Audacity nevű programmal összekevertem a két furulya hangját és a Reasonból mentett wav fájl hangját.

Vikár Béla 1898-ban gyűjtötte Somogy vármegyében ezt a népdalt.

Ez a feltöltés, még gyermekkoromban is, családi összejövetelek alkalmával énekelt dal volt. Nálunk ezzel a szöveggel énekeltük.

Látod, édesanyám,  látod édesanyám, mért szültél a világra.
Inkább dobtál volna, bárcsak dobtál volna a zavaros Tiszába.
Tisza vize vitt volna a jeges Dunába,
Hogy ne lettem volna, bár ne lettem volna senki megunt babája.

Nincsen páros csillag, nincs már páros csillag, mind lehullott a földre.
Nincsen hű szeretőm, nincs már hű szeretőm, mert elhagyott örökre.
Ha elhagyott, nem búsulok, elment örökre.
Sej a síromban is, még a föld alatt is csak ő jár az eszembe.

Vargyas  Lajos könyvét sokat böngésztem ott a következő szöveggel található meg.

1. Kedves édesanyám, kedves édesanyám, mér szültél a világra.
Inkább szültél volna, inkább szültél volna, a kanyargós Tiszába.
Tisza vize vitt volna ja széles Dunába,
Most már nem is lennék, most már nem is lennék, senki megúnt babája.

AP 5151/d Szilice (Gömör) 54 é. asszony és 58 é. férfi 1963 Vargyas

A dal egy Yamaha c-szoprán műanyag furulyán szólal meg. Shure SV100 mikrofonnal rögzítettem egy  Phonic effect processor-on megjáratva a hangot.A végső simításokat az Audacity-vel csináltam.

Egy kis visszatekintés év elején. Milyen is volt a világ az ámítástechnika előtt? Mivel kísérleteztünk akkoriban? Ma egy régebbi felvételemen mutatom meg, hogy régen is megpróbáltunk minden eszközt felhasználni a szomszédok bosszantására.

Ebben a dalban kétféle Casio szólal meg, a kíséretet egy CA-110-es adja. A másik egy pici, néha mókás, de a maga korában igen is érdekes hangszíneket produkáló SA-20-as. Mellékzöngeként csak annyit, hogy rengeteg tv-adásban hallottam vissza, azokat az effekteteket, amik már ennek az ősrégi gyerekjáték fegyvertárában is szerepeltek.

A szólóhangszer meglepő módon egy furulya lesz ismét. Egy Hohner c-s, széles befúvó nyílással rendelkező, erőteljes hanggal bíró furulya. elsősorban az alsó oktávja használható, de azzal érdekes hangokat lehet előcsalogatni. Ebben az egyvelegben egy dünnyögős furulyaszó hallható.

Az eredeti felvétel egy Unitra szalagos magnó play back technikáját kihasználva készült. Ám ennek a minősége ma már kifogásolható, megosztásra használhatatlan lenne, ha nem kapok segítséget a javításban. Audio-sound: Dudás Gyula D GY- REM. Köszönöm szépen!

A tervezett decemberi feltöltések második darabja egy vitatott dal. Éppen a jogvédelem hiánya miatt tudja szaporítani a furulyás oldalamon megjelentetett stílusokat. Nagyon jó példa arra, hogy különböző szakmák által lepittyegett dal, éppen a jogvédelem hiánya miatt terjed el széles körben, ér meg sokszoros feldolgozást.

Mivel a zene lényege, hogy gerjeszt-e érzést a hallgatóiban, én a szakmai fanyalgások közül csak egyet említenék meg. Ami egyúttal a dal, előttem eddig homályos gyökereire is némi fényt vet.

Nagyon hasznos a Muszty-Dobay pár sok kiadványa, amik szerintem nem véletlenül népszerűek. Sok ember számára adtak lehetőséget az élő zene gyakorlására. Mivel én is a zeneiskola nélkül tanultam a zenélgetés alapjait, sokszor segítségemre voltak. Nyílván ők más szemmel nézik a dalokat, mint az őket olvasó vagy hallgató emberek. Lehet a hangszer miatt is, de én kimondottam élvezem, mikor ezt a dalt játszom, lehet, hogy egy gitáros ezt más szemmel nézi. :D

http://b-oldal.blog.hu/2009/05/08/tabortuzi_slagerek_2_interju_a_muszty_dobay_hazasparral

B-oldal: És melyik az, amelyiktől a hideg ráz ki benneteket?

Muszty: Van, de nem mondom, mert a közvélemény hatására több ilyen is bekerült a Csalamádékba.
Dobay: Persze, pl. a  „A börtön ablakába” már a könyökén jön ki az embernek… A 20. század elejétől fönnmaradt pár ilyen bluesos börtönballada, pl. „Csak azt ne mondd, hogy hűvös  a börtön”, meg a 60-as években „Az alvilágnak nincs romantikája”.
”A börtön ablakába” talán a legsilányabb ebből a sorozatból.

B-oldal: Ki írta "A börtön ablakába..." című, az évek során kvázi népdallá és punk-himnusszá nemesült örökzöldet?

Muszty: Eredetileg Víg László. Beszéltem vele, ő csak 2 versszakot írt, a többit csak később hallotta.
Dobay: Azt mondta, hogy a többi, később hozzáköltött versszak miatt nem akarta jogvédeni. Pedig lehet, hogy nagyot kaszált volna vele...

Ennyit a dal történetéről.

Az alkalmazott technikai elemek:

• ·         midi szerkesztés
• ·         midi wav átalakítás
• ·         Wav keverése az „élő” hanggal
• ·         Wav mp3 konvertálás
• ·         Hang és a képi elemek keverése

Új bejegyzés szövege

Ma egy klasszikus esett játékos kedvem „áldozatául”. Fülbemászó dallam, némi kiegészítésként az eredeti mű kicsit frissebb hangszíneket kapott. Midis szerkesztés az Anvil Studio ingyenes verziójával történt. Ezután kapott egy kis Reason effektet és hangszíneket. A hangfelvétel az Audacity, szintén ingyenes verziójával készült és egy Shure SV100-as mikrofonnal. Miután összekevertem az élő hangot kísérettel, a képszerkesztő számára elfogadható MP3-ra átalakítottam.

A dalhoz a háttérképet egy telefonos fénykép adja, ami a kedvezőtlen fényviszonyok ellenére is, használhatóan sikerült. Én úgy gondolom, hogy ez a darab is színesebbé teszi a furulyán előadható dalok listáját. A dal egy Schneider szoprán fafurulyán szólal meg, aminek nagyon érdekes hangja van. Nem kell tekergetni a hangszínen, hogy az alsó oktáv is telt, erős hangon szólaljon meg.