A 2011 szeptember 24.-i műsor közös darabja.A furulyás és a Mohai Asszonykórus.. Pár hónapja próbálgatjuk együtt, hogyan szól a női hang a furulyával... A közös játék mindig új dolgokat tanít meg az embernek.Remélem egy darabig kitart a lendület és sikerül beépíteni a mindennapjainkba azokat a dalokat, amiket itt hagytak nekünk az elődeink...

 Ma írt utózönge a dalhoz. A felvétel egy mobiltelefonnal készült, annal minden "szépségével" együtt. Valamiért még is csak ide került. Ebből a szakaszból nem sok felvétel maradt meg. Sajnálom, hogy a félbemaradt újra a csapatmunka. Amiről írtam már talán az Esernyős dal kapcsán, hogy nehéz dolog munka mellett, annyi próbát összehozni, hogy abból azért szinpadképes akció szülessen.

A folyamatos műszak miatt végül is feladtam a küzdelmet. Maradt a midi,  és a házistúdió fejlesztése. Bár ma már (2016-ban) újra szinpadképes dalokat fújogatok, de már csak magam.

Az is egy érdekes dolog, ahogy ez a csapat született. A megosztókra feltöltött dalok miatt, egyszer meghüppögtek az utcán, hogy miért nem játszottam még éppen a szülőfalumban. Mire közöltem, hogy ott játszok csak, ahova hívnak. Meghallgatták páran és hívtak.

Az akkori beszélgetések kapcsán próbáltam megértetni a lelkesedőkkel, hogy élőben, öngyilkosság egy fél órán túl csak furulyahanggal megtölteni a termet. Én ugyan magamban órákig képes vagyok fújni, csiszolgatva a dolgokat, de ez a szinpadon előadva fárasztó a nézőknek.

Ekkor páran éreztek magukban annyit, hogy felnőttfejjel dalolgassanak egy kicsit, akár nézőknek is. Ennek a lenyomatát nézheti meg ma, aki ezt végig olvasta. :D