A 90. genfi zsoltár – kezdősora szerint: Tebenned bíztunk eleitől fogva – Béza Tódor zsoltároskönyvéből származik, zenéjét Loys Bourgeois szerezte. 1607-től kezdve Szenczi Molnár Albert fordításában a magyar reformátusok énekei közé is bekerült; a 19. századtól kezdve gyakori használata a felekezeti öntudat erősítését szolgálta,[1] egyes vélemények szerint azonban néphimnusz szerepet töltött be. Benedek Elek a legszebb és legnehezebb zsoltárnak tekintette.

A hagyomány úgy tartja, hogy Bocskai István hajdúi ezt a zsoltárt énekelték harcba indulván.

Az alkalmazott technikai elemek:

  • ·         midi szerkesztés
  • ·         midi wav átalakítás
  • ·         Wav keverése az „élő” hanggal
  • ·         Wav mp3 konvertálás
  • ·         Hang és a képi elemek keverése

 

1. Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak! Mikor még semmi hegyek nem voltanak, Hogy még sem ég, sem föld nem volt formálva, te voltál, és te vagy, erős Isten, És te megmaradsz minden időben.

2. Az embereket te meg hagyod halni, És ezt mondod az emberi nemzetnek: Légyetek porrá, kik porból lettetek, Mert ezer esztendő előtted annyi, Mint a tegnapnak ő elmúlása És egy éjnek rövid vigyázása.

3. Szolgáidon láttassad dolgaidat, Dicsőségedet ezeknek fiain! Add értenünk felséges hatalmadat, Mi kegyes Urunk, ó, irgalmas Isten, Minden dolgunkat bírjad, forgassad, Kezeink munkáit igazgassad!