A feltöltött dalaim, gondolataim, képeim nem világrengetőek. Egyszerűen lenyomatai egy világnak, amiben élek. Ennek egy része a múlt. Szerencsére sokféle zenei hatás ért. Szeretem a dalokat, amiket hallottam itthon, szeretem a zenéket, amiket együtt hallgattam ifjú koromban barátaimmal.

 Sokan tesznek azért, hogy a világon egyedül álló népzenei-zenei hagyatékunk ma is élő valóság legyen. Az egyik fő vonulata a daloknak ehhez kötődik. A kerek számok nekem mindenképpen mérföldkövek. Vannak emberek, akik ránéznek arra, amit teszek. Szerencsére egy ideje élőben is újra fújhatom. Ott azonnal jön a visszajelzés. Itt két dolog adhat jelzést, a nézettség és a kommentek. Külön köszönöm azok véleményét, akik szavakkal is jelezték a gondolataikat.

  Az saját kis ünnepemre szánt dal egy időben tiltó listán volt. Ezt szerettem volna jelezni az előjátékkal. Volt egy világ, amikor veszélyesnek ítélték, ha egy magyar ember énekelt, vagy olyan dalt játszott hangszeren, amit sok ember dúdolt magában, csak halkan, hogy senki meg ne hallja.

 Mostanában sokan támadják identitásunkat, gondolatainkat és főleg azt, hogy van akaratunk. Letagadják, átírják történelmünket. Ezért tettem a dal elejére a nehezen félremagyarázható glózeli kövek egy darabjának a képét. A szarvas motívum és a rovásírás… Ennél kevesebb tény alapján is mondtak már ki sarkos véleményeket történészek. A legrégebbi rovásírással vésett tárgyak 15-20 000 évesek. Ezt egészítik ki a mondavilágunk illusztrációi.

 Ugorjunk egy kicsit az időben. A világon először Erdélyben mondta ki törvény, hogy vallásában senki se háboritassék! Minden falu olyan prédikátort fogad, amilyet ő akar! 1568-ban rögzítették írásban. Ez mindenképpen olyan esemény, ami messze megelőzte a világot. Címerek és fejedelmek, erdélyi épületek képei, székely kapu vagy a csíksomlyói búcsú képei színesítik a hangokat,  aztán a Nohab ami elballagott a régi határig. Ez egy teljesen szubjektív válogatás, ami pár képet villant fel arról, ami eszembe jut, amikor ezt a dalt fújom…

Köszönöm mindenkinek, aki figyelemre méltatta a játszadozásaimat, kísérleteimet. 

A mai kiegészítés, ehhez a kis szösszenethez. Így utólag az egyik legvitatottabb dal lett az eddig feltöltöttek között. Ám nekem kedves maradt. Amikor átléptük az országhatárokat, akár mi, akár a kinntrekedt barátaink, nem volt olyan alkalom, hogy ezt vagy a színpadon, vagy utánna ne énekeljük el. Talán éppen ezért vált ki néhány emberből ellenérzést, mert még ma is sokan vannak, akik nem tudják elfogadni, hogy a nemzet nem szorítható vonalzókkal rajzolt határok közé, akármelyik nemzetről is beszélünk.

A 2011 szeptember 24.-i műsor közös darabja.A furulyás és a Mohai Asszonykórus.. Pár hónapja próbálgatjuk együtt, hogyan szól a női hang a furulyával... A közös játék mindig új dolgokat tanít meg az embernek.Remélem egy darabig kitart a lendület és sikerül beépíteni a mindennapjainkba azokat a dalokat, amiket itt hagytak nekünk az elődeink...

 Ma írt utózönge a dalhoz. A felvétel egy mobiltelefonnal készült, annal minden "szépségével" együtt. Valamiért még is csak ide került. Ebből a szakaszból nem sok felvétel maradt meg. Sajnálom, hogy a félbemaradt újra a csapatmunka. Amiről írtam már talán az Esernyős dal kapcsán, hogy nehéz dolog munka mellett, annyi próbát összehozni, hogy abból azért szinpadképes akció szülessen.

A folyamatos műszak miatt végül is feladtam a küzdelmet. Maradt a midi,  és a házistúdió fejlesztése. Bár ma már (2016-ban) újra szinpadképes dalokat fújogatok, de már csak magam.

Az is egy érdekes dolog, ahogy ez a csapat született. A megosztókra feltöltött dalok miatt, egyszer meghüppögtek az utcán, hogy miért nem játszottam még éppen a szülőfalumban. Mire közöltem, hogy ott játszok csak, ahova hívnak. Meghallgatták páran és hívtak.

Az akkori beszélgetések kapcsán próbáltam megértetni a lelkesedőkkel, hogy élőben, öngyilkosság egy fél órán túl csak furulyahanggal megtölteni a termet. Én ugyan magamban órákig képes vagyok fújni, csiszolgatva a dolgokat, de ez a szinpadon előadva fárasztó a nézőknek.

Ekkor páran éreztek magukban annyit, hogy felnőttfejjel dalolgassanak egy kicsit, akár nézőknek is. Ennek a lenyomatát nézheti meg ma, aki ezt végig olvasta. :D

Ennek a dalnak nagy szerepe van abban, hogy hangszert vettem a kezembe.Most végre rendelkezem olyan eszközökkel és tudással, hogy meg merem mutatni másnak is, bennem, hogyan él

Valamikor 18 éves koromban az egyik osztálytársam kiszökött a nagyszünetben a gimnáziumból, hogy átszaladjon a játékboltba furulyát venni. Állítólag nagyon szuper Yamahák érkeztek. Tamás hegedült különben, de érdekelte minden, ami zizeg. Pár perc múlva hozott egy C-szoprán jószágot. Nekiállt az udvaron fújogatni. Elfújta a ma feltöltött dalt is...olyan érdekesen ferdén fújta mikor ezt játszotta. Aztán eljátszott egy népdalt, a Bordódi Kristófot, meg egy Mini fuvolaszóló részletét. Teljesen tátva maradt a szám...Egy darab műanyagba, ennyi minden belefér?

 Pár nap múlva szereztem annyi aprót, hogy nekem is legyen ilyenem...Persze az első hét az borzalmas volt, főleg a szomszédoknak, de utána alakult a dolog. Egy pár hónap múlva Mohán alakult egy citera zenekar. Akit küldtek okítani, Laci Sárosdról, megkérdezte, kinek a kezében volt már hangszer? Mondom neki, nekem van furulyám. - Meg is tudod szólaltatni? - Persze. - Na akkor te leszel a szólista. - Mi leszek én? - Hozd le legközelebb a furulyádat- Levittem...

 Egy hónap múlva már mentünk minősítőre. Sajnos, mikor az oktató elment kitört az anarchia és feloszlott a csapat. Közel húsz évig csak magamban fújdogáltam. Az egyik kollégámmal szintiket bűvöltünk, mikor mutattam neki a demóimat, amiket orsós magnóval bűvészkedtem össze. Hol volt akkor még az "Ámító gép"? Elvitt egy kazettát, aminek az egyik felén egy kis szintis próbálkozás volt, a másik felét, meg hogy ne legyen üres telefújtam furulyás népdalokkal.

 Pár nap múlva hozta vissza a kazettámat, és azt mondta, hogy a szinti az nem neked való, de a furulyád az nagyon szépen szól. Gyere van itt egy csapat fel tudnád dobni a műsorunkat ezzel...Nem fűlött a fogam hozzá...Pár év eltelt, többször is emlegette...gyere, jó buli lesz....Addig fűzött, míg egyszer ráálltam...Ma már bánom, hogy nem előbb tettem, de visszafelé már hiába okos az ember...

  Jó pár éven át sok helyre eljutottunk, belekóstoltunk jóba, rosszba ami ezzel jár. Munka mellett egy élmény volt, hogy néha egész mással foglalkozik az ember.Meg azért a siker több volt, mint a lapos nap. :-) Aztán magánéleti problémák és munkanélküliség jött, sajnos el kellett válnom a csapattól.

  Haza költöztem a szülői házba. Pár év munka után. megint jött egy kis kényszerpihenő. Addigra már nagyot ugrott a háztáji technikai is. Elkezdtem a régi fellépések kazettáit rendezgetni. Átvarázsoltam a kazetták anyagát DVD-re. Pár jobban sikerült felvételt feltöltöttem a Youtube-ra.

 Aztán akkor lepődtem meg, amikor nem állt meg a nézettség pár száznál, hanem elkezdett folyamatosan emelkedni. Kerestem újabb helyeket, hogy kipróbáljam magamat. Elkezdtem spekulálni, hogyan lehetne házilag, nézhető dolgokat összerakni. Az "Ámító gép" ebben komoly segítséget ad. Szerencsére újra indult az élő zene is. Igaz ebben némi szerepe volt a netre feldobott dalaimnak is.

 Amikor idegenben éltem, egy bányánál dolgoztam le 19 és fél évet, ebből kettőt a föld alatt. Akkor még lehetett látni, pár igazi bányászt. Érdekes emberek voltak köztük. Talán ez is dobott még egy lapáttal rajta, hogy ez a dal, ma is a kedvenceim között szerepel.

Igaz nem egy furulyára született dal, de szerintem így kísérettel élvezhető a dolog. Egy gyárilag magyar turbót kapott billentyűs Roland EM-25H adja a kíséretet A furulya ezúttal nem a Yamaha, mert a dal jellegéből fakadóan sokkal alkalmasabb a Hohner c-s szoprán. A többi furulyával ellentétben, egy kis tüdő sem árt hozzá, ugyan is elég széles a befúvónyílás. Ennek viszont az az előnye, hogy az alsó oktávja, egy erősebb, kicsit a fuvolára emlékeztető hangot ad.

 Aki végig olvasta annak köszönöm a türelmét. Legyen szerencsénk máskor is. Ha valakinek esetleg segítségre van szüksége, hasonló témában, ahogy időm engedi szívesen beszélgetek a témába vágó dolgokról. Ennyi szöveg után, akkor szóljon a zene.

 Még egyszer köszönöm mindenkinek, aki megnézte, vagy belenézett.

Interneten létrehozott játszadozásunk második darabja egy német népdal.  A felvezető részben mind a két szólamot altfurulya játssza ámító gépes kísérettel. Aztán a felső szólamot Simon Zsóka énekhangja veszi át, altfurulya és ámító gépes kísérettel.
Simon Zsóka-ének
Kalmár Lajos-Hohner F-es altfurulya és ámító gép.
 The second piece of our playing created on internet is a German folksong. An alto flute performs all two phrases in the part leading up with a beguiling machine accompaniment. Simon Zsóka singing voice takes over the upper phrase next, alto flute and with a PC accompaniment.
Simon Zsóka song
Kalmár Lajos-Hohner F-es alto flute and PC

Egy érdekes kísérlet eredménye ez a videoklip. Az énekessel az életemben nem találkoztam még. Az interneten láttuk egymás dalait, és az egyik hozzászólás kapcsán, felmerült a gondolat, hogy kipróbáljuk, hogyan szól együtt Zsóka hangja a furulyával.

Némi internetes levelezés eredményeként összeállt a dal. A munkám mellett biztosan nem lett volna időm, arra, hogy kellő számú próba után létrehozzunk egy felvételt ilyen távolságból.

Ez a klip egyúttal válasz is, a múltkori zenés vita nagy ámító gép gyűlöletére. Nem az eszközöket kell szidni, hanem azt, aki rosszra használja. Én úgy gondolom ez éppen egy pozitív példa arra, hogy akár a hagyományőrzésben is szerepe lehet a technikának.

Nem szoktam ilyen hosszú kommentárokat fűzni egy dalhoz, hiszen hallgatni vagy játszani kell és nem magyarázni. A múltkori meglepő mennyiségű elektronika ellenes hangulat késztetett erre.

A dalban, a képeken szereplő templom az internet tanúsága szerint valóban a Csitári hegyek alatt található! Remélem, valaki megerősít majd ebben...

Egy kis szerény ünnep...A furulyás fellépések képeiből összevágott klipp, talán az egyik legszebben játszható magyar népdallal együtt... Itt is külön köszönöm mindenkinek, aki rápillantott a játszadozásaimra....A képeken a furulyás legkedvesebb szinpadi emlékei láthatók...Kedves barátaim is szerepelnek a képeken...Várszegi József, aki rábeszélt 40 évesen, hogy újból szinpadra lépjek.Aztán a dorombon játszó barátom, Molnár János... A hangszer egy Yamaha c-s szoprán furulya.

Egy furulya, egy midi fájl, egy ámítógép és egy furulyás a furulyával... élő a zene? vagy gépzene? Én úgy gondolom, hogy nehezen eldönthető kérdések... A flute, a midi file, a calculating machine and a flute man with the flute... living person the music ? machine music ? I believe it so, that questions which can be decided difficultly...

Magyar népdal, csak úgy otthon ülve ... Egy fából készült furulya tesztelése a magasabb regiszterben ... Hungarian folksong, ridden at home so only ... the testing of a wooden flute in the taller register ...

Magyar népdal furulyán. Ezúttal látható is a játék. Egy múltkori netes vita ösztönzött erre. Látható mi az ami kelti a hangot. :-) Hungarian folksong on a flute. this time visible the game. a past net debate motivated this way. visible what is it what gives rise to the sound. :-)

Szegény vagyok, szegénynek születtem....

Magyar népdal egy Yamaha c-s szoprán furulyán.Képek szinkronban a hanggal ábrázolják a dal tartalmát, hangulatát...Feliratokon szerepel a dal szövege is a képeken.A dal végén láthátó kép Mohán készült fotó alapján, grafikus szoftverrel készült.